HomeHome  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  

Share|

Játszótér

avatar
Admin

Karakterkép :
Reagok száma : 706
Avataron : Coleman, J. / Wood, C.
I. :
II. :
III. :
Elõtörténet : Államtörténet
Foglalkozás : Adminisztrátor
Kor : 168
Pillanatkép :
Idézet : Hello Seattle, I am a mountaineer In the hills and highlands I fall asleep in hospital parking lots
Keresem :
• Seattle lakosait
• Tacoma lakosait


Felhasználó profiljának megtekintése 



 

Tárgy: Játszótér
Szer. Aug. 29, 2018 11:25 am
***


A hozzászólást State of Washington összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Pént. Okt. 26, 2018 2:05 pm-kor.
Vissza az elejére Go down
avatar
Igazság- és hadügy

Karakterkép :
Reagok száma : 9
Avataron : Orlando Bloom
I. :
II. :
III. :
Elõtörténet : Előtörténet
Foglalkozás : labormunkás (FBI)
Kor : 38
Idézet : "Mindig fejezd be, amit elkezdtél. Mindig!"
Tartózkodási hely : seattle-i lakos

Felhasználó profiljának megtekintése 



 

Tárgy: Re: Játszótér
Kedd Okt. 16, 2018 8:18 pm
Joachim - Lars

Aaazt hiszem, kezd az egyensúlyom ismét a régi lenni. Vagy valami olyasmi. Az évfordulós pánikroham sorozaton túl vagyok, a bolha ugrálgat a dokihoz, maradtam én is a hátsómon és vinnyogtam Blackkel együtt. Kárpótlásul ma Black napot tartunk. Azt csinálhat, oda mehet, ahova akar. Tudja, hogy ez az ő napja, néha el is veti a sulykot. A város összes gyerekével jépes volt fogócskázni, meg fűben hemperegni.
- Ezt meg hol találtad?
Egy fekete gumilabdát köp ki a lábam elé a füvön.
- Becsajoztál?
Körbenézek, keresve a labda tulajdonosát. Kutyalaszti, vagyis már megint elkanalazott valakitől egy cuccot.
- Na figyi. Eldobom, de visszaviszed a gazdijának, oké?
Mert aztán érti is, és meg is teszi. Valaki kutyája biztosan, Black kutya. Lasztival.
Nagy ívben hajítom el, de nem figyelem, merre is.
- Nab..ssza meg! - Felpattanok, mert dobni tudok, erőset. Csakhogy ez most eltalált valakit.
- Minden oké? Ne haragudjon, Blackkel labdáztunk.
Milyen lenne már, hogy valakit pont én dobok meg?
Vissza az elejére Go down
avatar
Oktatás

Karakterkép :
Reagok száma : 8
Avataron : Sean O' Donnell
I. :
II. :
III. :
Elõtörténet : Előtörténet
Foglalkozás : Foglalkozás
Kor : 15
Pillanatkép :

Felhasználó profiljának megtekintése 



 

Tárgy: Re: Játszótér
Pént. Okt. 19, 2018 6:54 pm
Anyám meghalt. Megölték. A gyilkos arca… az arca az eszembe vésődött. Nem tudtam egy légtérben megmaradni a nővérkékkel. Levegőre volt szükségem. Menekülni akartam az emlékeimtől. Elloptam egy nagyjából egyidős srác ruháit a kórterméből… nem volt odabent, műtötték. A golyó…a golyó mely súrolta a vállam….sajog, a fájdalomcsillapító ellenére… Egy kabátot akasztottam pluszba el a fogasról, ismeretlen illata volt… a lopott göncöt eltakarja, elég az úgy… egy cipőt is húztam…de a kórházi szalag még ott ficegett a karomon. A kapucnit a fejemre húzva léptem le onnan, az épületből ki és már szaladtam is… csak a kezem fájt, futni még tudtam. Túl sok nekem ez így egyszerre…haza akarok menni. Haza…hova haza? Anyám volt az otthonom, erre hontalan vagyok és árva. Az apám? Az egyetlen személy a földön akit utálok, soha nem láttam, ő pedig soha nem is keresett. Hogy jó ez így? Talán. De mi van ha apám már rég nem él… ebbe még bele sem gondoltam. A környék ismerős, a lábaim csak visznek, gyorsan, néha orra bukom, nem figyelek, csak szedem a lábaimat. A játszótér….ismerős terep. Rengetegszer jártunk már itt. A hinta, a mászóka… a homokozó… a barátaim már elköltöztek. Én itt maradtam és maradnék, de a beszélgetést hallva…. a karomra nézek, mely fel van kötve, a kabátom ujja lóg a testem mellett, a másikba bele van a kezem bújtatva. De egy labda talál el, éreztem egy kis ütődést… aztán jön is a bocsánatkérés és a hozzá tartozó fej.
- Jobban is vigyázhatna... - szidom le kissé szerencsétlent, de vissza veszek.
- Nem történt semmi. - a kutyusra pillantva elmosolyodok. Semmiről sem tehet senki... erről csakis mi tehetünk. Csak meg kell találnom az ürgét, nem? Lehajolok a labdáért, megforgatom az ujjaim között és felegyenesedek vele... majd visszapasszolom a felelősségteljes gazdinak.
Vissza az elejére Go down
avatar
Igazság- és hadügy

Karakterkép :
Reagok száma : 9
Avataron : Orlando Bloom
I. :
II. :
III. :
Elõtörténet : Előtörténet
Foglalkozás : labormunkás (FBI)
Kor : 38
Idézet : "Mindig fejezd be, amit elkezdtél. Mindig!"
Tartózkodási hely : seattle-i lakos

Felhasználó profiljának megtekintése 



 

Tárgy: Re: Játszótér
Vas. Nov. 04, 2018 10:23 pm
Összevonom a szemöldköm, ahogy jobban megnézem az alakot és Blackre tekintek. Bízok az ösztöneimben most már, főleg, mert a megfelelőben bízok. És Blackében. Aki érdeklődő, hol meg-meg álló farokcsóválással jelzi érdeklődését, és hogy nincs veszély.
- Ezt mondták már párszor – mosolyodom el, majd elkapom a labdát és elhajítom Blacknek, de ő nem mozdul. Csak lihegve néz rám, aztán meg a kölyökre.
- Oké – már nem jövök a remélemmel és a hasonlókkal. Nem foglalkozom azzal, megfeleljek másoknak.
- Egészségügyi séta? Azt javaslom, kicsit üljünk le a padra.
Black megszagolgatja a kabátot, majd ismét farokcsóvál. Valami nem stimmel, és nem tudja mi. Azt viszont látom, hogy nincs jól. Még várok egy kicsit, hogy eldöntsem, hívjam-e a kórházat.
- Ő itt Black – vonom el a figyelmet és Black szemei máris a fiún függenek.
- Amolyan minden lében kanál. Szerintem embernek képzeli magát, mert néha úgy fel a székre, mint az emberek.
Nem, egyáltalán nem beszélek vele úgy, mint egy elmaradott képességűvel, vagy kicsivel. Lelkes gazdi vagyok és legfőképpen hálás. Ha ő nincs, sokszorosan nem lennék már.
Vissza az elejére Go down
avatar
Oktatás

Karakterkép :
Reagok száma : 8
Avataron : Sean O' Donnell
I. :
II. :
III. :
Elõtörténet : Előtörténet
Foglalkozás : Foglalkozás
Kor : 15
Pillanatkép :

Felhasználó profiljának megtekintése 



 

Tárgy: Re: Játszótér
Kedd Nov. 06, 2018 5:28 pm
Talán a kutya rájött? Rájött hogy két illat társul egy emberhez? Lefogok bukni… de már az sem érdekel, ha letartóztatnak… megtehetik? Nem hinném? Egyébként miért nem ment még el? Egészségügyi…. Óh ne már.
Ez gyors lebukás volt. Gondolnom kellett volna a következményekre… de honnan? Miért? Merre fussak el? És ha rendőr? És ha rám uszítja a kutyát? Megteheti?
- Jól vagyok! Tényleg. Kutya bajom… - hátrébb lépek kicsit, hiszen mi van, ha egy buzi perverz? A kutya le se veszi rólam a tekintetét, bámul, mintha ez lenne a mai dolga. Blacknek hívják, a színe alapján vajon? Vagy…
- Több választási lehetőség nem volt? - mormogom az orrom alatt az ebet nézve, sőt mondhatni farkasszemet nézünk. - Találó. - egészítem ki ennyivel még. Az meg hogy a kutya olykor embernek képzeli magát… hát, jobb mintha macskának. Amúgy nem mozdulok el a helyemről, nem megyek vele  sehová. Ki tudja mit akar. Lehet hogy értesítették a kórházat? De egy lélek sincs itt rajtunk kívül… akkor hogyan…? Miért?
- Mit akar tőlem? - teszem fel a kérdést, de aztán elfordulok oldalvást.
- Menjen tovább. Semmit sem látott, oké? - mintha ennyivel el lehetne intézni ezt az egész hajcihőt. Pedig nem. Óh ha még tudnám is, amit már rég tudnom kéne. Óh hát ha még ez az ipse tudná!
Vissza az elejére Go down
avatar
Igazság- és hadügy

Karakterkép :
Reagok száma : 9
Avataron : Orlando Bloom
I. :
II. :
III. :
Elõtörténet : Előtörténet
Foglalkozás : labormunkás (FBI)
Kor : 38
Idézet : "Mindig fejezd be, amit elkezdtél. Mindig!"
Tartózkodási hely : seattle-i lakos

Felhasználó profiljának megtekintése 



 

Tárgy: Re: Játszótér
Hétf. Nov. 12, 2018 1:45 pm

- Blacknek valóban nincs baja veled - mosolyodom el, megsimítva az említett nyakát, aki pár farokcsóvaoássak és nyugodtabb pózzal felel. Az eset óta tigrisként óv.
Fura a kölyök. És nem szokásom olyas valakit otthagyni, akinek segítségre van szüksége. Mert arra van szüksége.
Egy vakkantás,, egy farokcsóválas érkezik a találó szó után.
- Éppen így reágalta le a névválasztást is, ezért lett Black.
Csendes érdeklődéshez csatlakozom én is.
- Akarni semmit. És nem tőled, hanem neked. Segítséget. Nem úgy nézel ki, mint akinek van hova mennie.
Félig blöff csak. A tartásában van valami elanyátlanodás, ami arra késztet, amit mondjak.
- Meleg hely, meleg étel, meleg ital. Nekem csak ennyi a kérésem. Feléd, neked. Benne vagy?
Nem, nem engedem át a beszélgetés fonalát. Erőszakos viszont végképp nem vagyok. Amint hátrébb lépett, én is ugyanennyit tettem hátrafelé. Nem tudva, hogy egy meredek lejtő szélére léptem.
Vissza az elejére Go down
avatar
Oktatás

Karakterkép :
Reagok száma : 8
Avataron : Sean O' Donnell
I. :
II. :
III. :
Elõtörténet : Előtörténet
Foglalkozás : Foglalkozás
Kor : 15
Pillanatkép :

Felhasználó profiljának megtekintése 



 

Tárgy: Re: Játszótér
Kedd Nov. 13, 2018 1:10 pm
Anyám meghalt, apám nincs és egy vadidegen szórakoztat a szavaival. Kit érdekel a kutya? Kit érdekel Ő? És én? Miért érdeklem ennyire? Mi az, hogy nincs hova mennem? Mit tud, amit én nem? Semmit sem kell tudnia!
- Attól hogy kórházban vagyok… az semmit sem jelent. - nem kell tudnia anyámról. És ha orvos? És ha sokkal többet tud mint én? Megint itt vagyok tengernyi kérdésekkel a fejemben és semmire se kapok rögtön választ. Annyira idegesítő! Főleg hogy a rendőrség emberei is beszéltek az orvosaimmal…valami szállításról dumáltak… nem értettem őket tisztán. De ezt az embert sem értem.
Segítséget akar adni? Minek? Hagyjon békén. De nem, nem fogja abbahagyni, jön a következő körrel.
Tekintetem haraggal párosul. Minek néz engem? Hajléktalannak? Nincstelen senkinek? Na ne basszon föl!
- Mi maga?! Valami kurva szentlélek?! Ki küldte?! - mosoly kúszik a képemre, de ez nem a boldogság vigyora, nem, ez kellemetlen mosoly… savanyú és keserű egyvelege. A rendőrség küldte? Az árvaháztól van? Melyik gyerekvédelmis küldte rám? És ha börtönbe akar zárni? Megteheti? Nem…de fiatalkorúakéba már igen. Miért tenné?!
- Amúgy tényleg…ki maga? - ha már ott járunk, hogy segíteni akar…nem ismerem és ő sem engem, de valahogy a kezét nyújtja felém. Miért? Anya ismerhette? Vagy csak kórházi dolgozó? Nem tudom, nincs a homlokára írva semmi…én meg nem vagyok hiszékeny takonypóc kölyök. Csak le kell lépnem, nem? Azt sem tudom mit művelnek anya holttestével, senki nem mond semmit. Még azt sem, hogy miben halt meg... hol érhette a halálos lövés, vagy bármi...semmit nem kaptam válaszul. Na és az apám? Felhívták már? Vagy... áh nem is lényeges az a fazon...
Vissza az elejére Go down
avatar
Igazság- és hadügy

Karakterkép :
Reagok száma : 9
Avataron : Orlando Bloom
I. :
II. :
III. :
Elõtörténet : Előtörténet
Foglalkozás : labormunkás (FBI)
Kor : 38
Idézet : "Mindig fejezd be, amit elkezdtél. Mindig!"
Tartózkodási hely : seattle-i lakos

Felhasználó profiljának megtekintése 



 

Tárgy: Re: Játszótér
Csüt. Nov. 22, 2018 9:14 pm
Kimondja. Érdeklődve tekintek rá.
- Miért vagy kórházban?
Talán téves képzetei vannak és csak kisétált az ajtón? Vagy csinált vele valamit az egyik gyógyszer? Vagy több is? Szakmai agyam pörögni kezd. Az utóbbit, aztán meg az előbbit is átéltem, a beadott cuccoknak köszönhetően. Megnézem ismét a srácot, alig észrevehetően, jelét keresve, kit tudok hívni. Kórház.
- Kurvának már neveztek - nevetem el magam őszintén. - Szentlélek meg sosem voltam. De most, hogy mondod,...
Öltem, meleg vagyok. Szerintem a tű fokán már az elsővel baszhatom a mennyet. Mintha oda akarnék jutni.
- Lars Johann Wagner - mutatkozom be német kiejtéssel. Megszokás, s teszek rá, ki hőköl ettől hátra.
- Szóval fahéj vagy kakaó?
Nem fogom megkérdezni a nevét, jelezve, nem ez a fontos. Más fontos.
Vissza az elejére Go down
avatar
Oktatás

Karakterkép :
Reagok száma : 8
Avataron : Sean O' Donnell
I. :
II. :
III. :
Elõtörténet : Előtörténet
Foglalkozás : Foglalkozás
Kor : 15
Pillanatkép :

Felhasználó profiljának megtekintése 



 

Tárgy: Re: Játszótér
Pént. Nov. 23, 2018 10:22 am
Miért vagyok kórházban? Ésszerűtlen a kérdés. Vajon az emberek miért lehetnek kórházban? Hobbiból? Szórakozásból? Vagy mert unatkoznak és a sok beteggel társalognak, mert nincs hova menniük. Vajon miért? Milyen választ adhatnék hát neki? Hazudjak? Nem szokásom.
- Egy eltévedt golyó és az egekbe szökő pulzusom miatt kerültem kórházba… - részben igaz mindez, ám nem a teljes valóság. Kíváncsi a teljes sztorira? Nem árulok zsákbamacskát és nem mindenkinek mesélek. Főleg nem az életem sztoriját. Anyám halott. Nem fogja mindez visszahozni. Holnap átvisznek Seattlebe, ez biztos. A fickó maga a bohóc, ezzel a hozzáállással elmehetne valami cirkuszba… volt már kurva… ez mit akar jelenteni? Mit takar? Mit jelenthet? Azt hiszem jobb ha nem tudom meg ezt a részletet. Valahogy ne érdekeljen. Pedig de, érdekel!
- Aha… - felhúzott szemöldökkel meredek rá, mint ahogy az őrültekre szokás, ő mégis máshogy kategorizálandó… ám a bemutatkozása meglep. Noha nem maga a névvel van gondom, az se baj, hanem hogy egyáltalán bemutatkozott. Meglepő. Idegenek vagyunk. És mégis.
- Lars Wagner…. - ismétellek, jegyzetelek agyba. Nem halottam még ilyen nevet, nem is angolféle…más, de mégsem.
- Szóval Lars… - nézek a kutyára, majd vissza a fickóra… és ahogy érdeklődik tovább… meglep. Mit akar ezzel? De ha már itt járunk, akkor vessük bele magunkat ebbe. Játszunk mi is. Mintha játék lenne, fenéket.
- Szóval… fahéj és kakaó. - nyomom meg az és szócskát erőteljesebben. Mindkettő. Naná! Megtanultam élni, ő meg tudjon követni. Ez minden.
- Nem tudják, hogy kilógtam...hacsak azóta meg nem találták az üres szobát. - vállat vonok, hiszen az a nővérke elég erőszakos volt. Lars mellé sétálok, nem tudom milyen terve van, de a kórházba ne nagyon akarjon vissza rángatni. Még nem akarok visszamenni, elég nekem az, hogy holnap Seattle-be megyek. Francokat kellet nekem annak a fickónak neki mennem...
Vissza az elejére Go down
avatar
Igazság- és hadügy

Karakterkép :
Reagok száma : 9
Avataron : Orlando Bloom
I. :
II. :
III. :
Elõtörténet : Előtörténet
Foglalkozás : labormunkás (FBI)
Kor : 38
Idézet : "Mindig fejezd be, amit elkezdtél. Mindig!"
Tartózkodási hely : seattle-i lakos

Felhasználó profiljának megtekintése 



 

Tárgy: Re: Játszótér
Hétf. Nov. 26, 2018 6:39 pm
Komolyan nézek rá, majd megvakarom a tarkóm, oedig kegszívesebben a halántékomat vakargásznám.
- Sok vért vesztettél - bólintok. Ezt az állapotot nem ismerem, eszméletem vesztettem, ahogy eltalált.
Nem jövök a túlélted, életben maradtal dumával. Súlyos teherként éreztem azt akkor.
- Más is megsérült?
Bele a közepébe. Feldobtam, ha akar errről majd dumálni, megteszi, ha nem, hagyom.
Elmosolyodom az ahára. A bizonygatást a hivatásomban űzöm, az meg köszöni szépen, most éppen nyaral.
- Neked mi a neved? Az enyémet már egészen jól tudod - mosolygok megint.
- Igen? - Feleletem szándékos, hogy tudja, figyelnek rá, itt vannak vele. Mégsem kívánok pszihómókus lenni.
- Éés? - Hangsúlyozom vissza, aztán elnevetem magam. - Halmozzuk, rendben, megbeszéltük.
- Erre -
bökök az egyik sarok felé, ahonnan valóban látni a logót.
- Kilógtál? Izgis buli tud lenni. Ha gondolod, majd visszakísérlek.
Kihangsúlyozom a majd szót. Nem elszökni akart, világos lesz a számomra. És az is, hogy vissza akar menni.
Black a fiú mellé keveredik, úgy néz föl rá, néha rám, s játszik a labdával a szájában.
- Én még vágyom egy tökös sütire is.
Ha nem tud menni.. figyelem, hagyom ebben is. Még nem kërdezek rá, segítsek-e.
Vissza az elejére Go down


Ajánlott tartalom
 



 

Tárgy: Re: Játszótér
Vissza az elejére Go down
Játszótér
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Emerald City :: Seattle & Tacoma, WA :: 
Tacoma
 :: 
Város
 :: 
Városközpont
-
Ugrás: